Az üzemi tanácsról   A tapasztalatok szerint sok kollégánk nincs tisztában az üzemi tanács szerepével, nem  tudja, hogy miért van szükség üzemi tanácsra, vagy mi a különbség a szakszervezet és  az üzemi tanács között. Az alábbi összefoglaló nekik szól.   Mi az az üzemi tanács?   Kezdjük az elején: miért kell üzemi tanács? Azért mert a törvény ezt mondja. Az 1992.  évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről rendelkezik az üzemi tanács választásával,  működésével kapcsolatos kérdésekről, meghatározza az üzemi tanács jogosítványait. Az  üzemi tanács a munkavállalók képviselete a vállalaton belül, a dolgozók azon keresztül  gyakorolják a törvényben biztosított részvételi jogukat. Vagy más nézőpontból: az üzemi  tanács a társasági vezetés döntéseinek szociális szempontú kontrollját adja. Milyen jogosítványai vannak az üzemi tanácsnak?   Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott  jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve intézmények és ingatlanok hasznosítása  tekintetében. A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni: a  munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét (pl.:  létszámleépítés), az új munkaszervezési módszerek és a teljesítmény-követelmények  bevezetését, a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezetét.  A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot: a munkáltató gazdasági helyzetét  érintő alapvető kérdésekről, a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására,  illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről, a bérek,  keresetek alakulásáról, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről. Ez  azt jelenti, hogy vannak kérdések, amelyben a vállalat nem határozhat az üzemi tanács  nélkül, vannak döntések, melyek előtt köteles a véleményét kérni (igaz, nem kell  egyetérteniük), és vannak információk amiket meg kell osztania az üzemi tanáccsal.   Mi a különbség a szakszervezet és az üzemi tanács között?   Mind az üzemi tanács, mind a szakszervezet a dolgozói részvétel kiterjesztése a  munkahelyre, a két szerven keresztül a dolgozókat bevonják a gazdasági aktivitás azon  területeire, ahol munkájuk által érintettek. Az üzemi tanács és a szakszervezet közös  jellemzője, hogy a munkáltatónak mindkét szerv felé tájékoztatási kötelezettsége van a  munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintően. A két érdekképviseleti forma  céljaiban és létjogosultságában meglévő különbség, hogy a szakszervezet mindenekelőtt  érdekképviseleti szerv, mely célja, hogy a kollektív szerződés által a munkaadókkal  együtt szabályozza a foglalkoztatás feltételeit. A szakszervezet szerepe abban rejlik,  hogy egyrészt a kollektív szerződés megkötésével meghatározza a vállalatirányítás  kereteit, így hatással van a döntés-előkészítési folyamatra. Másrészt abban az esetben,  ha a munkavállalók számára nem elfogadható álláspont alakul ki a vezetés és az üzemi  tanács között, akkor véleménynyilvánítási jogával élhet, továbbá kollektív munkaügyi  vitát kezdeményezhet, vagyis befolyásolja a döntés utáni állapotot is. Az üzemi tanács a  vezetést támogató, informáló és döntések előkészítését segítő testület, amely beleépül a  vállalati struktúrába. A vállalatvezetéssel karöltve hozza meg a munkavállalókat érintő  döntéseket, célja a vezetéséhez hasonlóan a vállalat gazdasági érdekeinek szem előtt  tartása. A vállalatirányítással való kapcsolatát inkább a konfliktusmentesség jellemzi,  információval látja el a managementet a dolgozókat érintő kérdésekben, és a  munkavállalók körében egyfajta támogatási bázist alakít ki a managementdöntéseket  érintően. Ugyan van véleménynyilvánítási joga és kezdeményezhet kollektív munkaügyi vitát, ám  ezen jogaival ritkán él. A szakszervezetek ezzel szemben társadalompolitikai tényezők,  amelyek a szervezeten kívül, össztársadalmi szinten is befolyással vannak a  munkapiacra és a foglalkoztatásra. Mivel a szakszervezet a vállalati struktúrától  elkülönült, így befolyása és ereje független a tagok szervezetben betöltött helyétől. A két  szervezet jogaiban fellelhető alapvető különbségek: a sztrájkjog és a kollektív szerződés  megkötésének joga. A sztrájkjoggal csak a szakszervezet élhet. Az üzemi tanács  sztrájkot nem szervezhet, nem támogathat és nem akadályozhat meg, pártatlan  magatartásra köteles. Ha a munkavállalók és a munkaadók között vitás kérdésre kerül  sor, és az egyeztető, megbeszélések nem vezetnek eredményre, akkor csak  szakszervezeti kezdeményezésre tartható sztrájk. Kollektív szerződés kötésére is csak a  szakszervezet jogosult, ilyen jellegű egyezmény a munkáltató és az üzemi tanács között  nem jöhet létre. A munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető, függetlenül attól,  hány szakszervezet, érdekképviseleti szervezet működik.   Részlet a Munka Törvénykönyvéből: 65. § (1) Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben  meghatározott jóléti célú   a) pénzeszközök felhasználása, illetve   b) intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.  (2)   (3) A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni:    a) a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így  különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló  szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket;  b) a személyügyi nyilvántartás rendszerének kialakítására, a nyilvántartandó adatok  körére, a 77. §-ban meghatározott adatlap tartalmára vonatkozó elképzeléseit, illetve a  személyügyi tervet;  c) a munkavállalók képzésével összefüggő terveket, a foglalkoztatást elősegítő  támogatások igénybevételére, illetve a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó  elképzeléseket; d) a külön jogszabályban meghatározott egészségkárosodott, megváltozott  munkaképességű munkavállalók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezetét;  e) az éves szabadságolási tervet;  f) az új munkaszervezési módszerek és a teljesítmény-követelmények bevezetését;  g) a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezetét;  h) a munkáltató által meghirdetett anyagi vagy erkölcsi elismeréssel járó pályázatot.  (4) A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot:  a) legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről,  valamint b) a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a munkáltató  beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről,  c) legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefüggő  likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek  jellemzőiről, d) legalább félévente a munkáltatónál távmunkát végző munkavállalók számáról és  munkakörük megnevezéséről. Vállalati segély A segélyezés feltételei, módja és mértéke Szociálisan rászoruló az, akinek (magának, illetve eltartottjainak) létfenntartása oly  mértékben veszélyeztetett, hogy azt vagyoni viszonyára is tekintettel csak külső  segítséggel képes biztosítani. A segélyek névre szóló elosztásáért a munkáltatói jogkört gyakorló a felelős. A segélyek  névre szóló elosztásánál a helyi Üzemi Tanácsnak együttdöntési joga van a  munkáltatói jogkört gyakorló vezetővel. Az együttdöntésük formáját, a vitás esetek  rendezését együttműködési megállapodásuk tartalmazza. A segélyeket a mindenkor hatályos SZJA törvény alapján kell kiutalni, dokumentálni.  A humán ügy foglalkozik a segélyekkel az OMB-vel és az üdülő beutalókkal. (Réthy Gáborné 2-88-34 Cinkota th.fsz.11.) A segélyek formái 1.    Méltányossági segély  Részesülők köre: Rendkívüli szociális élethelyzetbe kerülő munkavállalók részére adható (elhúzódó  betegállomány, kórházi ápolás miatt jelentős jövedelemcsökkenés esetén), illetve  egyéb esetekben (pl.: szülés).  2.   Temetési segély:  Részesülők köre: A munkáltató által temetési segély címen folyósított pénzbeli juttatás  adómentességét a többször módosított személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi  CXVII. törvény 1. számú mellékletének 1.3. pontja tartalmazza. Adómentes a  munkáltató által a munkavállalónak, illetve a munkavállaló házastársának és a  munkavállaló egyenes ágbeli rokonának a házasságról, családról és gyámságról  szóló 1952. évi IV. törvény 34. § (1) bekezdés adott temetési segély (a  munkavállaló említett rokonai esetében a munkavállaló halála esetén). A munkavállaló segélykérelméhez mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonat  másolatát és a kérelmező nevére szóló temetési számla másolatát. Összege: az éves Szociális Tervben kerül meghatározásra  Fizetés előleg /OMB / A munkáltató a tárgyhót megelőző havi bértömeg 2 %-a mértékéig előleget adhat.  Az előleg kiutalásának engedélyezését a munkáltatói jogkört gyakorlója írja alá a helyi  üzemi tanács együttdöntésével.  Munkabérelőleg a főállású munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló kérésére, anyagi  terhet jelentő, rendkívüli személyes vagy családi okaira tekintettel adható,   (a mindenkori szja. törvény figyelembevételével) melyet legkésőbb 6 hónap alatt kell  visszafizetni. Ismételt igénybevételre az előző előleg visszafizetését követő 4 hónap  elteltével kerülhet sor.   Segélykérő nyomtatvány letölthető itt Miért jó neked, hogy van üzemi tanács? Amennyiben úgy gondolod, hogy a munkahelyed minden szempontból ideális és  elégedett vagy mindennel... nos, akkor Neked igazából mindegy, hogy van-e üzemi  tanács vagy nincs. Ha mégsem, úgy a felmerülő problémákat több féle módon is  megoldhatod: elintézed magad, végig járva a hivatalos utat; segítséget kérsz a  szakszervezetedtől; kapcsolatba lépsz az üzemi tanáccsal. Hogy melyik megoldás a  célravezető, az függ a probléma természetétől is, azonban általánosságban elmondható,  hogy hatékonyabban lehet kezelni a gondokat, konfliktusokat egy jól működő szervezet  segítségével. Döntsd el Te. Az is igaz persze, hogy az üzemi tanács megfelelő  működéséhez szükség van a Te közreműködésedre is - mivel a szervezet a munkavállalók  egészének érdekeivel foglalkozik, szükséges mindenki érdeklődése és véleménye. A Fenyvesi üdüléssel kapcsolatos információk : A szükséges nyomtatványok és információk: Mikortól, hol, kinél lehet jelentkezni, díjai, turnusai A szociális üdüléshez szükséges feltételek. Letölthető dokumentumok: - Térítési díjak beutalón ként - Nyilatkozat a szociálisan támogatott térítésű üdültetés igénybevételéhez 2012 - Nyilatkozat (nem BKV-s élettárs részére) 2012 - Jelentkezési lap szociálisan támogatott üdültetésre 2012 - Adatlap szociálisan támogatott üdültetéshez 2012 - Jelentkezési lap üdültetésre 2012 - Adatlap üdültetéshez 2012 - Turnus időpontok 2012 - Adatellenőrző lap 2012 CINKOTA ÜZEMI TANÁCS BEMUTATÁSA ÜZEMI TANÁCS TAGJAI Botos Péter Üzemi Tanács Elnök Központi ÜT küldött 06-20-227-8536 botosp62@gmail.com Kiszel Péter Üzemi Tanács Elnökhelyettes 06-20-512-4454 kiszi73@freemail.hu Fehérvári László admin@cinasz.hu Haibach János janoshaibach@gmail.com Hangyási Géza hangyageza@gmail.com Horváth Péter horvath6@bkv.hu Horváth Tibor HorvathTibi69@gmail.com Koch Attila kopter004@freemail.hu Marton Imre ocsy61@postafiok.hu Németh Pál nemethp66@gmail.com Palásti József jpalasti@gmail.com
Névnap és dátum script
vissza a fő oldalra vissza a fő oldalra Itt olvasható a 2012. évi hatályos üdülési megállapodás mely létrejött a KÜT és a  BKV ZRt. menedzsmentje között. A pdf tartalmazza az üdülési díjakat, turnus időket, házirendet, jelentkezési lapokat,  stb. Balatonfenyvesi üdülő Megnézhető, letölthető az ikonra kattintva
CINASZ Közlekedési Alapszervezet honlapja